A régió múzeumaiban általában a település környékének értékes leleteit mutatják be eredetiben, vagy másolatban. A régészek a vidék régmúltját - települések, temetők feltárásakor talált - ékszerek és használati tárgyak, harci eszközök segítségével rekonstruálják, s ismertetik meg a nagyközönséggel. A bajai Türr István és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum régészeti kincsei, Hódmezővásárhelyen a termékenység istenségét szimbolizáló ún. Kökénydombi Vénusz, vagy a Szegváron látható Sarlós isten-szobor tárlója előtt a látogató elmereng az emberi alkotótehetségéről, a művészet kortalanságáról.

Az alföldi síkság kúpszerű kiemelkedéseinek elnevezése - "kunhalom" - viszonylag újkeletű, hiszen a névben szereplő népcsoport létezésénél jóval korábbiak, 4-5000 évvel ezelőttiek ezek az emberalkotta ősi, kultikus helyek. Pontos magyarázatukkal a régészet még adósunk, talán vezéregyéniségek, előkelőek temetkezési helyszínei, illetve őrhalmok lehettek. Közülük a legnagyobbnak a békésszentandrási Gödényhalmot tartják.

Hatezer év és a honfoglalást követő évszázadok építészeti kulturájára lesz rálátása annak, aki felkeresi a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet. A tájból két domb emelkedik ki - az egyik ún. ásatási szelvényében több évezreden át egymásra rakódott rétegek őrizték meg az ott élt ember és településeinek nyomait. Az őskori feltárás leletanyagát eredeti helyükön mutatják be a régészek. E különleges látványosságot a szomszédos halmon az eredetileg egyhajós, majd még az Árpád-korban háromhajóssá átépített bazilika megmaradt, s rekonstruált romjai egészítik ki. A templom építőanyagának felhasználásával a XVIII. században kialakított földalatti pince ma a Mágori-domb történetét az újkőkortól a török hódoltságig nyomon követő kiállításnak ad helyet.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a honfoglalás mementójaként született meg az 1970-es évek elején. Az 1895-ös millenniumi ünnepségekre készült Árpád-emlékmű körül már többször munkához láttak a régészek. Az 55 hektáros emlékparkban fokozatosan kialakult a szabadtéri néprajzi gyűjtemény részeként az alföldi tájjellegű porták utcasora. Később megépült Feszty Árpád és művésztársai monumentális körképének, A magyarok bejövetelének befogadó csarnoka a Szer monostora és kora kiállítással, a világ körképeit és a magyarsággal rokon népeket bemutató tárlattal, a Magyar Királyok Panoptikumával, a XIX. század vége városi-falusi viseleteit megelevenítő életképek Promenád 1896 című bemutatójával.

A történelmi Magyarország középpontjában, Szarvason napjainkban alakul ki a Történelmi Emlékút látnivalósorozata. A Körös-partról 1100 méteres út vezet a folyó holtágának gátjáig, melyen 17 stációnál emlékművek idézik fel a magyar történelem fontos mozzanatait a látogatót ahhoz a stilizált, szárazmalmot formázó épülethez vezetve, amelynek helye éppen a trianoni békeszerződés előtti Nagy-Magyarország mértani közepe.

A viharsarki kisvárosok közül talán Gyula van a legszerencsésebb helyzetben - és jól is gazdálkodik értékeivel -, hiszen ott az építészeti emlékek bősége szerencsésen hasznosul a termálturizmus híveinek körében, a Várszínház révén pedig a város kulturális kínálata bővül. Az Alföldön a gyulai az egyetlen épen maradt vár.

A nádfedeles, tornácos népi lakó- vagy múzeumházak láttán Csongrád Belsőváros nevű részében aTiszához kifutó görbe utcácskákban az az ember érzése, az idő évszázadokat pörög vele vissza. A házak műemléki védettsége eredményeképpen sokáig büszkélkedhet még e városrész az egyik legősibb magyarországi utcaszerkezettel, a folyótól egykor megélhetésüket kapott halászok apró házainak idegenforgalmi hasznosításával.