![[X]](/site/upload/2009/06/close.gif)
Vízi turizmus
Vízi turizmus
A felszíni vizekben gazdag Dél-Alföldön a vízi és a vízparti turizmus egyre nagyobb tért hódít. A Duna, a Tisza, a Körösök és a Maros elsősorban a vízi túrázók paradicsoma, míg a holtágak és a tavak a vitorlázók, vízisíelők és a családok kedvelt üdülőhelyei. A régió bebarangolásakor négy nagy folyó kíséri utunkat. A Duna magyarországi alsó szakaszának bal partján Kalocsa és Baja vonzáskörzetét járjuk be, majd a Tisza, aztán a Maros szalagja fűzi fel a látnivalókat, végül a Körösök mentén túrázunk együtt. Kalocsa vonzáskörzetének falvai a Dunához kötődnek, ahol még ma is él a mondás: "Megtalálja a Duna a régi útját". Egyszerre jelent ez pusztítást, védelmet, együtt-tartást és elzárást a környéktől. Több falunak van szőlőhegye, a löszparthoz közeliek messziről hívogatnak a lyukpincékkel. A környék legkedveltebb kirándulóhelye tavasztól őszig a Szelidi-tó, melyet a Duna vize mélyített ki. A talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért már a középkorban sebgyógyításra, ma inkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére használják a nyáron olykor 28 oC-ra felmelegedő vizet. A szélesen hömpölygő folyamot líraivá szelídíti a Baja alá hajló folyóág, a Sugovica, amely gyönyörű szigetet ölel körül. E védett "botanikus kertben" minden az ember örömét, kényelmét, testi-szellemi-lelki harmóniájának helyreállítását szolgálja. Itt alakult ki Baja turizmusának központja a Duna-Rajna-Majna vízi út fontos kikötőjével. A Közép-Tisza vidékén többé-kevésbé megőrződött a Tisza-szabályzás előtti állapot, megmentve így az élővilág mostani büszkeségeit, a fekete harkályt, a tavi denevért, a mocsári teknőst, a vágó csíkot és a "tiszavirágzást", a kérészek nászrepülésének tünékeny csodáját. Körös torkolatának vidéke csupa mozgalmasság. A Tisza kanyarulatának homorú oldalán több, mint fél kilométer hosszan aranyszínűen homokos és lapos a part. Az egész napi strandolás után Csongrádtól nyugatra a "szőlőhegy" pincéiben vidáman telhet az este, jó bort mérnek. Mártély az árvízvédelmi töltés mentett oldalán kedves hangulatú halászfalu, ahol a hullámtér szolgál üdülőterületként. A holtágat a Tisza vize frissíti, partján idillikus kép fogja meg a művésztelepre vissza-visszatérő alkotókat és nyaralóvendégeket. Mártélytól délebbre, a Körtvélyesi-holtág felé csöndes a világ: természetvédelmi területen járunk, ez az Alsó-Tisza-völgy legszebb hullámtéri területe. Mindszentet a víz, a levegő és a kék égbolt dajkálja az ősi révátkelőnél és halászóhelyen, az élő Tisza mellett. A Tisza vonulatától keletre eltávolodva már a Hármas-Körös és a Maros közrezárta vidéken járunk. A Maros ötven kilométeres magyarországi szakaszából 21 kilométer határvíz. A folyót kísérő ártéri erdők közül a Makó-Landori szabadon látogatható természetvédelmi terület. A Maros iszapja, mely 1961 óta gyógyiszap minősítésű, kitűnően alkalmas mozgásszervi reumás betegségek gyógyítására.
A Fekete-Körös sarkadi szakaszának bal partját a Mályvádi erdő kíséri gazdag vadállománnyal, hazánk 1000. természetvédelmi területével, a bányaréti őstölgyessel. A közúti híd előtti balparton található Gyula városerdei üdülőtelepe és ártéri partfürdője. A Fehér-Körös járható része magyar oldalon 7 kilométer, mely a folyószabályozás óta nyílegyenes, keskeny, ásott meder. A Fehér-Körös a dobozi közigazgatás alatt álló Szanazugnál ömlik a Fekete-Körösbe, innen származik a Kettős-Körös elnevezés. A Békésig egyenesen haladó folyó zegzugos-kanyargós, erdős horgászvízzé válik, ahol sok vízimadár talál fészkelőhelyet magának. A folyó Köröstarcsa után egyesül a Sebes-Körössel. A Hármas-Körös itt elég mély, széles és gyors folyású, magas agyagos löszfal határolja és a folyószabályozás óta számtalan holtág kíséri. Az első a Félhalmi-holtág, amelynek felső ágán alakult ki több horgászegyesület kikötője, horgásztanyája, büféje. A vadregényes folyószakasz Danzugi és Kecskési holtágát elhagyva ligetes-mezős partjaik mentén már jelentkezik a Siratói és a Torzsás holtág és a Templom-zugi holtág strandja. Az innen szűkülő és kanyargó folyó a Harcsási és Kecskés-zugi holtágak után hagyja el a települést. A Peresi holtágbefolyó végén található a Peresi bemutatóház. A Kákafoki-holtág lassú folyású vize az Arborétum mellett éri el a Történelmi Magyarország Közepét. A Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átérő folyó ezután magas és meredek partok között hömpölyög egészen a Tiszáig.Soltvadkertre a legtöbb vendég a Vadkerti-tó kedvéért érkezik. A gyógyiszapjának jótékony hatását és strandjának vizét élvezik a mozgásszervi betegségben szenvedők, akiket a több mint félezer üdülőház vár. Kunfehértó a ligetek, a puszták és a vizek együttesét élvezők törzshelye, itt a tóparti csöndben a halak mozgását figyelők nemcsak a horgászszerencsében, hanem a halbőségben is bízhatnak.